Mitõl zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Mibõl is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok - vagy csak egy - kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
De mibõl áll egy vagon? Van egy felsõ (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felsõ rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendõ az
alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekbõl.
Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékbõl is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendõ egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékbõl, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva Pí-vel).
A képletbõl a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk
vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megintcsak nem zakatol.
Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!
Érted, nem? |
AJÁNLOM AZ OLDALT
