Jó estét kívánok! Köszönjük szépen! Megkezdjük a ma esti, 154. zavarkeltést. Reméljük, hogy változatlanul zavarunk.
Ötvenes években Kónt behívják a pártbizottságra.
Azt mondják neki:
- Kón elvtárs, fontos feladattal bízzuk meg! Egy zártkörű kis nyilvánosházat kellene összehozni, hogy az elvtársak a nehéz napi munka után, ott egy picikét levezessék a feszültséget.
- Kérem szépen vállalhatom, de Szűcs Irén nélkül nem lehet megcsinálni!- válaszol.
- Hát semmi gond, keresse meg Szűcs Irént, a párttól megkap minden támogatást.
A Kón kimegy oda, ahol minden információ szerint Szűcs Irén, mint villamos kalauz tevékenykedett. Mondják, hogy:
- Nincs már itt az Irénke, fölkerült a központba.
Bemegy az Akácfa utcába, ahol azt mondják neki, hogy Irénke már a csarnokfelügyeletnél van. Odamegy, nem mond senki semmit, csak annyi információt kap, hogy már nem dolgozik ott Irénke, majd valaki megsúgja, hogy Irénke a rendőrség állományában van főhadnagyi rangban. Húúú! Kón összeszedi minden bátorságát, bemegy a rendőrségre, keresi Irénkét, senki nem mond semmit, mindenhol falakba ütközik. Végre valaki megszánja és azt mondja neki:
- Nem tudja Kón, hát a Szűcs Irén az Államvédelmi Hatóság ezredese!
Jézus Mária! Kón ugye a satu két pofája közé kerül, mögötte a pártbizottság, előtte az ÁVH, -ugye senki nem szívesen járt az Andrássy út 60-ba- Kón egy élete egy halála, bejelentkezik Szűcs Irénhez, Irén régi ismerősként fogadja:
- Parancsoljon Kón, miben lehetek a szolgálatára?
Azt mondja:
- Irénke szeretnénk az elvtársak részére egy kicsi kis kuplerájt létrehozni és úgy gondolnánk, hogy maga lenne a Madam!
- Kón! Tudtam, hogy egyszer ennek vége lesz és rehabilitálni fognak!
Hogy szólítja a hülye gyerek az anyját?
Apa.
Hát kérem tisztelettel, a város mára végképp járhatatlanná vált, kampányszerű útfelújítások vannak ha észre veszik, nem tudom, hogy önök közül ki merről jött. Mindig úgy oldják meg, hogy a menekülő út is le legyen zárva. Úgy van összehangolva, hogy ez leírhatatlan.
Kérem én nagyon ajánlom, hogy ezeket a dugóban töltött órákat egyszerűen mondjuk így, kreatív kukkolással töltsék. Emlékszem pár éve,- viszonylag régi történet – a Szabadság-hegyről settenkedtem le, a piros lámpánál mellettem, hát egy nagyon költséges autóban, egy nagyon költséges bundában egy hölgy amiért nyilván nagyon sok-sok munkát kellett neki teljesítenie, -felsz…ta magát a tutiba, ahogy mondani lehet- de ne irigykedjünk, egy bomba nő volt. Ugye ahogy drága Hofi mondta, a korrupció az, amiből minket kihagynak. Szóval a nő elgondolkozott, fejét egyik kezével megtámasztotta, majd a kisujja, az orra irányába elindult. Most azt hiszem, hogy sikerült valamelyik pártpolitikust kandi kamerával elcsípni, ahogy eszi a taknyát, hát mindegy.
Most le is szúrtak, hogy valamelyik Dizájn Centerben a könyvemet, a méltán népszerű könyvemet, amelyet most meg sem említek, amelynek címe azonos, méltán népszerű rovatom címével. Nem tudom megemlíteni, mert az ORTT rögtön beint. Mindenesetre annyit mondhatok, hogy ha bármilyen könyv hiányozna az otthonukból, most elmehetnek a könyves boltokba, érdekes felfedezést tehetnek.
Hú! Olyan élményem volt! De majd elmesélem az agressziót. Elfáradtam a Nemzeti Hangversenyteremben, Művészetek Palotája, na most én általában csokizni reggel szoktam. Nagyon ritka, hogy outdoor, de inkább ez is indoor, tehát, hogy házon kívül. Most, hogy fogyózom, eszem most már egész nap, ezért sajnos ráfordultam a napi kettő kábelre. Bementem én a Művészetek Palotája retyójába, hát éppen természetesen csurira tele volt, de most egy kábelt is megkockáztattam. Utána kaptam én az idegösszeroppanást. Volt valaki, látta, hogy mit csinál ott a vécédeszka? Húúú! Hát csoda, hogy itt vagyok. Tényleg nagyon szép az egész, kár belerondítani, de hát a szükség…Épp, hogy rázom vissza a cuccost és egyszer csak ez az ismert formációjú vécédeszka körré alakul és forog és ez lefertőtleníti. Úgy megijedtem a gesztustól! Na ezt csak úgy el akartam mesélni. Maguk azt hitték, hogy a fonalat már régen elvesztettem, de tévednek.
Egy Jaguár bevág elém a rakparton. Amikor persze bemutat nekem, nagyon mérges lettem. A nyolcvanas években jöttek föl – és mind a mátészalkaiaktól mind az anyagbeszerzőktől elnézést kérek természetesen- szóval jöttek föl a csavaralátét beszerzők, szigorúan kalapban vezetve. Ugye azt tudják, hogy ha kalapban vezet és Skodás, akkor azonnal állj le. Ez úgy elterjedt, biztos igazságtalanul. Ezeknek a kalaposoknak így beszóltam nekik. Akkor is, ha én kalapban voltam.
Tudják, hogy mi az a láncszavazás? Valaki bemegy, az üres borítékot berakja az urnába, lapot elhozza, kocsmacentrumban találkoznak, megkapja a pacalt, a sört és a kétezer forintot, ott beikszelik, majd a következő csávó, aki szintén megkapja a pacalt a sört és a kétezer forintot, az ezzel a lappal bemegy és ő adja le. Ha megegyeznek a pártok az most nagyon jó lesz, mert akkor nem lesz boríték. Hát ismerem, amikor katonaságnál szavazni kellett aki a szavazó fülke felé ment, azt az őrmester már leütötte, mert csak egy név volt rajta Cinege Lajos. Gyakorlatilag te csak azért mehettél be a szavazó fülkébe, hogy Cinege Lajost kihúzd. Azt azért elképzelem, hogy a választási bizottság a borítékban talált tíz- vagy húszezer forintot, akkor empátiával gondoljon arra az orvosra, aki a köpenyből elő veszi a borítékot a szavazó cédulával.
A posta szlogenje micsoda? Intézzük, nem bonyolítjuk. Ilyenkor oly büszke vagyok, nem régen avattuk elhunyt kollégánk Boncz Géza emléktábláját és talán alkalmas hely, hogy felidézzem, hogy egy reklámcég a módszerváltás hajnalán meghívott minket gegelni, hogy kvázi a humorunkat hasznosítsa. Az egyik volt az Ed…sho kávé, amelyre poént kellett mondani, Géza ennyit mondott, Ed…sho, harasó. És gyakorlatilag az egész keleti piacra be tudtunk volna menni. Gegelni kellett továbbá a Népsz…ságra. Erre Géza:
Népsz…ság, megfejtettük a Tahiti nők bársonyos bőrének titkát. Soha többé nem hívtak minket! Soha!
Nem szoktunk ilyen típusú leveleket közre adni, de ez azért mégis csak érdekes, egy úr elküldte a számláját, ő lemondta az egyik helyen a mobiltelefon előfizetését. Mondták neki, hogy rendben van, fizessen 290 forintot, ő ezt megtette 17 napi késéssel, majd kapott egy hosszú levelet, hogy az elmaradt 1 forint 89 filléres kamatot, ha bátorkodna befizetni. Ezt az 1 forint 89 fillért felkerekítették 2-re, amiért eleve beperelném őket, tehát kikérem magamnak. Tehát egy 2 forintos számlát megkapott, Na most a számla, a boríték, előállítása 15-20 forint, a postaköltség 50-60 forint, nem érdekes, úgyhogy azt mondta, hogy most már várja a behajtókat, ha a tartozás 3 forintra felduzzad, akkor megjelennek a szekrényajtó csávók.
Kérem tisztelettel, ami a tájékoztatás megbízhatóságát illeti, erről kaptunk egy levelet, egy kedves balatonlellei házaspár felvilágosított, hogy lehet, hogy Lellét elöntötte valahol a Balaton, ők nyolcvan méterre laknak a Balatontól, -tehát a második sor ház, a kertből látják a Balatont- ők erről nem tudnak. Ellenben megindult a katasztrófa-turizmus. És akkora mobilba mondja a fazon, hogy drágám megtaláltam azt a padot, amit a tévében mutattak.
Kétszer nősültem, egyik feleségemmel sem volt szerencsém. Az egyik elhagyott, a másik nem.
Azért nézek rád, (a közönségből egy férfira mutat Sanyi), mert a mi időnkben a tar kopaszság még ritka volt. Ma ez divat. Ne is akarlak zavart helyzetbe hozni, de volt egy barátunk, Frici, aki költő volt és az Eötvös diákban megjelent egy verse, Anyám, ki kurva volt címmel, de ezt cenzúrázni kellett és úgy jelent meg, hogy Anyám, ki csalfa volt. Fricinek ez volt az első találkozása a rettenetes cenzúrával. Hatalmas nagy haja volt, ami akkor nagy divat volt. Egyszer elkezdett neki hullani, vagy nem tudom, hogy milyen orvosi megfontolásból javasolták, hogy nyírja le. Drága magyar tanárunk Sárközy Péter elkezdte az óráját és látta, hogy Frici ott ül ilyen világító fejjel.
- Frici vegyen fel egy sapkát, és így nem tudok órát tartani!- mondta neki a tanár.
Apám a piaristákhoz járt, nagyon régen érettségiztek és akkor ők még tollal írtak, mártogatós tollal. Aki reggel másolta le a házi feladatot, azt Nagy Jóska matek tanár így dobálta. Friss írás, friss írás…!
Izgalommal várom, hogy tanult kollégám Győzike akinek show-ja után látható szerényen Cadillac Drive című filmünk. Na kérem tisztelettel, elképzeltem, hogy milyen lesz, ha Győzike polgármester lesz. Az biztos, hogy ha a hivatalt bekamerázzák és abból is műsort csinálnak, a falu költségvetése egy jelentékeny összeggel gazdagodhat. Úgy elképzelem, ahogy telefonál:
Halló! Üdvözlöm főépítész úr, azért hívtam, mert szeretném átépíteni, a Polgármesteri Hivatalt, a Bea asszony nem szereti a paraszt barokkot. Az irodámban ez az oroszlánkörmös íróasztalt azt elárverezzük, helyette szeretnék egy zebra csíkosat, cd-játszóval. Mi ez amit alá kell írni? Hogy ne tudnám, hogy mi az a tender! Van is az a szám, hogy Love me tender. Mit? Pályázatot? Dik mán, a tököm tele van! Miért nem tudják akkor azt írni, hogy pályázat!
Bea írd már ki ezt a Közbeszerzési eljárást, mindent nekem kell csinálni? Én most éppen a havi egy Romantic koncertet egyeztettem a művházzal. Hol van a Közútkezelői szerződés? Virág az anyád ne sirasson, milliószor mondtam, hogy ne a költségvetésre rajzoljál! Legközelebb inkább miniszterelnök leszek!
Kérem tisztelettel, engem az egyszerű ételek és egyszerű találmányok tudnak csodálattal eltölteni, ugye annak idején Mohikán nálunk minden rajzóra után megitta a festékes vizet. Mi ezért istenként tiszteltük. Most találkoztam Dodi haverommal, aki eskü alatt vallotta, hogy és a Mohikán legnagyobb produkcióját nem láttam. Ő az orrán át fel tudta nyomni a mákos tésztát. Nem úgy, hogy egyet egyet köhentesz és felmegy a rizsa, ő eleve a kajákat összeöntötte, úgyis egy helyre megy, ilyeneket láttunk tőle. De az, hogy, az orrán felnyomta a mákos tésztát és közben máktalanítani és azt összegyűjteni hörcsög módjára!
Néhány nappal ezelőtt, ezt az információt elküldtem David Copperfield-nek, fontolgatja a visszavonulását. Ha ez igaz, feladja a szakmát.
Kérem tisztelettel, Pepe felhív valamelyik délelőtt, azt mondja, hogy itt mozgok a 12. kerületben azt mondja megőrül, mert valamit intézett és a kerületben mozogva háromszor állta el az útját ugyan az a furgon. Rajta volt egy tábla a következő felirattal: „ZOLI VAGYOK, ÜSSETEK!”
Az se csekélység, amikor az van ráírva egy kocsira, hogy „Nyomjad bátran, valaki már vár a májadra!”
Miből tudjuk, hogy csúcsra jár a választási kampány? Minden utat felbontanak, hogy a dugóban minél hosszabb ideig nézni kelljen a plakátokat.
Az olyan lakógyűléseken, ahol tíznél többen jönnek össze, beígérnek egy metrót, ahol kevesebben vannak, ott meghosszabítják az 1-es villamost
Mindenki mosolyog a plakátokon, amiből látszik, hogy ha nekünk szarabb is lesz, nekik akkor is megéri.
Súlyos közlekedési baleset, Nógrádkövesden . Egymásba rohan nyolc kampánybusz.
Több gyerek egyest kap történelemből, mert a Kárpát-medencében jelölik meg kánaán helyét.
Rég halottnak hitt zenekarok újra szintetizátoroznak közterületeken, de nem fogadnak el pénzt a gyalogosoktól.
Ha három másodpercnél tovább rázod a pléded az erkélyről, ráragasztanak egy Gyurcsány plakátot.
Dávid Ibolya miniszterelnök szeretne lenni, de biztos ami biztos betársul egy kalap szalonba.
A Centrum Párt választási gyűlést tart a Dózsa György úton, egy mikrobuszban.
Szakosított könyváruház nyílik, amelyben csak az Orbán Viktorról írt könyveket árusítják.
Horn Gyula egy lakossági fórumon ingyenes űrutazást ígér a kilencven éven felülieknek.
Gyurcsány Ferenc hazakísér egy eltévedt leánygimnáziumot.