Illatszertár

Hammerschmidt ................... Koltai Róbert mv.
Asztalos úr ..................... Csonka András mv.
Sipos úr ............................ Kozáry Ferenc
Kádár úr ............. Tűzkő Sándor mv. (04.24-25.)
                          Kovács Zoltán (04.26-28.)
Balázs kisasszony ................. Závodszky Noémi
Rátz kisasszony .................... Xantus Barbara
Molnár kisasszony .................. Jónás Andi mv.
Árpád ............................... Gulyás Sándor
Jancsi ......................... Szrapkó Nándor mv.
Detektív ......................... Varga Bálint mv.
Rendőr .............................. Túróczi Tamás

Rendező: Kolos István

És természetesen van névtelen levél - és névtelen feljelentő levél, névtelen zsarolólevél és névtelen szerelmes levél is. Végy ezek közül többszáz névtelen szerelmes levelet, egy szintén névtelen feljelentő levelet, majd egy felmondólevelet és egy búcsúlevelet, és máris kész a drámai alapanyag. Az Illatszertárban ugyanis minden bonyodalmat levelek indítanak el. Még szerencse, hogy a félreértések személyesen helyrehozhatók...

Az 1936-ban írt és a Pesti Színházban 1937. március 20-án bemutatott Illatszertár a magyar drámairodalom talán legexport­képesebb történetének bizonyult. Ernst Lubitsch már 1940-ben filmet forgatott belőle Hollywoodban, The Shop Around the Corner (Saroküzlet) címmel, majd 1963-ban musical is készült belőle (She loves me). A történetet 1949-ben újra megfilmesítették Judy Garland és Van Johnson szerelmespárjával, és 1998-ban is László Miklós művéből készült a Szerelem hálójában című film, Meg Ryan és Tom Hanks főszereplésével - ebben a filmben a levelek természetesen már elektronikus formában közlekedtek. Ugyancsak az Illatszertár nyomán készültek a Vénusz szépségszalon és a Két hét múlva örökké című filmek.

Drogéria levelező tagozaton 

Asztalos úr szerelmes. Halálosan. Olyannyira, hogy már házasodni is készül. Egy a bökkenő: jövendőbelijét még nem látta, ugyanis levelezés útján ismerkedtek meg és szerettek egymásba. Ám most eljött az a nap, amelynek estéjén végre találkoznak.

Hammerschmidt urat, Asztalos munkaadóját is házassági gondok foglalkoztatják, de éppen ellenkező előjellel: tudomására jut, hogy felesége megcsalja őt, ráadásul éppen az egyik segédjével. Ingerültségében kirúgja Asztalost, akivel a nap során többször is összekülönbözött. Asztalos szerint Balázs kisasszony intrikált ellene a főnöknél, ezért alaposan összekapnak, mint az elmúlt években már annyiszor. Kádár úr, aki szintén Hammerschmidtnél dolgozik, egyszerre több kisasszonynak is csapja a szelet - mindezekből a történésekből előttünk áll egy jó kis bohózati alaphelyzethez. Vagy inkább egy dráma? 

   – Bohózatnak semmiképpen nem nevezném – mondja a rendező, Kolos István. – Nagyon nehezen meghatározható a darab műfaja, mert egyszerre lehet rajta sírni és nevetni, időnként meghatódni. Egy igazi bestseller.

   – Ahhoz képest, hogy az Illatszertár mekkora siker a világban, itthon elég ritkán játsszák...

  – Magyarországra sajnos jellemző, hogy az értékeinket nem úgy kezeljük, ahogy kellene... Sokan nem is tudják, hogy Amerikában komoly utóélete volt ennek a darabnak, hiszen megszületése után négy évvel Lubitsch Ernő már filmet forgatott belőle Hollywoodban James Stewarttal a főszerepben. Később musical készült belőle, Franciaországban pedig a filmből írtak új darabot, amely öt Moliere-díjat kapott (legjobb színdarab, rendezés, adaptáció, díszlet és világítás). A mai nézők számára talán A szerelem hálójában című filmes feldolgozás a legismertebb, Meg Ryan és Tom Hanks főszereplésével. Ebben a történetben már nem illatszerbolt, hanem könyváruház szerepel, a főnök-szál pedig teljesen kimaradt belőle, de azért az alaptörténet ugyanaz.

   – A főnököt alakító Koltai Róbert hogyan került a darabba?

– A társulatunkból jelenleg hiányzik ez ilyen korú és karakterű színész, sőt, ez országosan is nagy hiány: kevés az olyan, jó kondícióban lévő, hatvanas színész, aki elbír játszani egy ekkora szerepet. Nagyon hosszú egyeztetés után sikerült Koltai Róbertet megnyernünk - illetve nem is a megnyerés volt nehéz, hiszen amint elolvasta a darabot, boldogan mondott rá igent; inkább az új filmje bemutatója miatt volt félő, hogy mégsem tud a rendelkezésünkre állni. Nagyon jól áll neki ez a szerep, azt hiszem, fontos állomása lehet az ő színészi életének.

   – A többi színművész is sziporkázik, szemlátomást nagyon jól meg vannak írva a szerepek... 

– Nagyon mély és komoly emberismeretről tesz tanúbizonyságot a darab, illetve a szerző. Szépen, egyszerre líraian és humorral taglal olyan emberi problémákat, mint a féltékenység, a megcsalattatás, a szerelem, a kis emberek bizonytalansága a párkapcsolatokban... Ki meri megtenni az első lépést? Ki nem meri megtenni az első lépést, a közeledést egymás felé? Ki mennyire hiszi el, hogy őt megcsalják; hogy tudja ezt feldolgozni? Ezek a problémák mindenkinek az életében folyamatosan jelen vannak, és ezekről olyan finoman, árnyaltan beszél László Miklós, ami nagy ritkaság – azt hiszem, a magyar drámairodalomban csak Molnár Ferencnél találkoztam ilyen patikamérlegen kimért, egyszerre humoros és egyszerre gyomorszorító jelenetekkel.

   – László Miklós igazából nem egyműves szerző, mégis csak ezt a darabját ismeri a közönség...

– Valóban, még egy nagyobb művéről tudunk (A legboldogabb ember című drámájáról), emellett kabarészerző, forgatókönyv-író volt és színész – ez egyébként látszik is az Illatszertáron, mert nagyon színészcentrikus: a legkisebb szerep is szerep a darabban. Azt hiszem, mindenki, aki benne van, boldog a saját feladatától. A dialógusok kezelésében is érezhető, hogy színpadi és színészi rutin van a szerző mögött.

forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu