Jó estét kívánok, köszönjük szépen! Megkezdtük a mai zavarkeltést, ugye szokásunkhoz híven humor bonbonok formájában. Illemtan órán oktatják a beutaltakat, hogy ha egy hölggyel vacsoráznak, akkor hogyan kell arra utalni, hogy ő ki szeretne menni a toelettebe, -ba. Jelentkezik az egyik, mondja, hogy hát „ki kell mennem pisilni. ” Juj, hát ez nem ildomos… Ki kell mennem wc-re, ez sem. No jelentkezik végre egy csávó, azt mondja, hogy hát Ön hogy oldaná meg? Azt mondja, hát én annyit mondanék a hölgynek, hogy elnézést Drágám, most ki kell mennem, hogy kezet rázzak egy régi jóbarátommal, akit nagyon remélek, hogy majd vacsora után Neked is be tudok mutatni.
A medve rendkívül kanosan dzsesszel az erdőben, meglátja a süni, önvédelmi jelleggel összegömbölyödik, medve: „Hol a pinád?” Nincs is pinám! „Mivel mondtad? ”
Székelyek italoznak és már igencsak hangosak. Azt mondja nekik a kocsmáros: immáron többször utasítja őket helyre: Hogyha kendtek nem maradnak csendben, ellazsnakoljuk kendteket. Székelyek így fölnéznek: „Tük, münket? Vagy talán münk tükteket?” Hagyjad Józsi, ezek valami török vendégmunkások.
A nő felhívja az orvost, azt mondja, hogy: A férjem repülő csészealjnak képzeli magát. „Jó asszonyom, küldje el hozzám!” Jó, de le tud ott szállni?
Dúl A Nagy Könyv, a Tüskevár című könyvet a Unique együttes frontembernője ajánlotta. Hány Unique számot tudunk? 3? 1? 2? 5? Na ő ajánlotta a Tüskevár című csodálatos Fekete István könyvet, azt mondta, hogy a 80. oldalig jutottam, de melegen ajánlom, Tutajost végig Csónakosnak nevezte, egyszer korrigált, úgyhogy én már azt vártam, hogy a Bütyköt mikor fogja letyúkszemezni. Szóval valószínűleg ez az a kategória, amelyik az Egri csillagokat elkezdi, elolvassa, hogy két gyermek fürdött a patakban, és ebből elég is, mert az agya már neki nagyon le van terhelve, tehát az Inputba már hirtelen, a winchester katedrába olyan mennyiségű – kicsit tudok komputerezni, hello (segítséggel!). Na azt tudom csinálni – ez tényleg hülyéknek való különben: Kikapcsolja? Ki. Tényleg? Tényleg. Esküszik az életére, hogy kikapcsolja? Ki a f…om, ki. Én nem tudtam hogy ez ilyen hülyeség. De így van, ugye? Ez egy új világ… Berakom a CD-t, érted, Start, Sajátgép, benyomom a jelszót, kurzor nem mozog, egy kicsit masszírozom, de én rögtön izével kezdtem nem egéreztem mert az olyan, mint az úszónak az úszógumi. Rögtön mint a felnőtt, ott buzerálom középen, meglehelem, minden, kurzor beindul, beírom, hogy pina, minden rendben. Az a jelszó, hát mit csináljak… És akkor Sajátgép, Start, bekötöm, és akkor megnyitok egy fájlt. Nyomom, nyomom, hú, tényleg, akkor be kéne csukni és akkor becsukom.
Na a Nagy Könyvre visszatérve a Micimackó ajánlója egy elmegyógyintézetben játszódott, maga Alföldi Róbert, aki rendezte is a filmet, alakította Róbert Gidát. Ennél már csak az lett volna durvább, ha Szikora Róbertet hívják meg, plusz egy Gidát és az egész sztori a vágóhídon játszódik, nem sokkal azután, hogy Malackával végzett már a böllér. Kicsit jobban felsliccelődötta szoknya? Nem, jó az! De drágák, itt ülnek, édes Istenem! Volt egy kis fülözés is? Jól van, ezeket azért mondom el, mert adásba ezek nem kerülnek, úgyhogy… De nagyon édesen így bemegy neked a vége, nagyon Tünci, nagyon Tünci! Nagyon zsír! Nagyon zsír!
Hallgatom a Club Rádió: … úr! Hallotta a Fábryt? Nem, én bevallom, az első néhány perc után elkapcsoltam. „Én meg nem, Gyuri, hallgatlak…”
Kérem tisztelettel, időnként reménysugár villan a hazai horizonton: Eurónk még nincs, de Euró hamisítóink már vannak. Jaj, Strassnov Ignác országában él a magyar talajon, s ugaron a magyar kreativitás. Jaj de nagyszerű! Ők kéteurósokat hamisítanak, fémpénzeket, automatába nem jó, de egyébként ugye 12 féle van, ki a fene nézi, el lehet csattantani, és ott kérem EU szinten is jelentős műhelyről van szó, amelyet Erdőkertesen lelepleztek. Jaj, szívemet olyan melegség… szóval hogy végre nekünk is jut valami. Végre bekerülünk a világsajtóba. Ugye mert Pándi mester óta olyan vákuum van, nem? Tehát… Akit még mindig nem tudtak bíróság elé állítani, mert nem találtak meg senkit. Tehát ő csak dolgozott, pontosan, szépen, precízen, ugye nincs holttest, nincs ítélet. Küzdök. Küzdök. Lassan már minden szenvedélyt feladtam, Vallon András kollégám Amerikát úgy foglalja össze, hogy:
1, Feladták a cigit az amerikaiak. Tehát ha kérsz egy cigit Amerikában, hülyének néznek.
2, Nem isznak, ebből következik, hogy:
3, Nincs társasági élet.
4, Az AIDS óta mindenki vigyázban áll minden erotikus klubban, tehát semmi, nincs duxi,
5, És most úgy néz ki, hogy Amerika le fog szokni az evésről. Tehát igen, egyszerűen kihalnak. Tehát kimennek az erdőbe és az a 200 milliós nép éhen hal.

Na most kétségtelenül én is próbálok most egy kicsit fogyni, ezt a legutóbbi hétfőn a következőképpen sikerült. Megoszthatom Magával ezt az élményt? Délután 5 óráig nem ettem semmit, ez a legnagyobb baromság. 4 órakor már csillagokat láttam, már Lendvai Ildikó is tetszett. Tehát ilyen psychodalic állapotban voltam. Azt már elmeséltem 4 évvel ezelőtt olyan rossz idegi állapotba kerültem a fogyókúrától, hogy a cukrászdában belepipiltem a papírkosárba, olyan ideges voltam. Tehát nem tudtam, hogy hol vagyok, szabályosan az agyam bomlott meg. Azt megfogták? Tehát van ez az Euró hamísítás, meg megszökött valaki a Csillagból, nem ment vissza, és tudták, hogy ő interneten csajozik állandóan. És Kati néven bejelentkezett Béla őrnagy, aki 120 kiló és a krapek írta neki, hogy bugyi nélkül gyere. Hát most képzeljük, amint Béla őrnagy a rettenetes oldalfegyverrel… és micsoda leveleket írhattak ezek, ugye! Na mindegy! Példának okáért: Kati levelei: Kedves párizsi üzletember! Én egy 180-185 cm testmagasságú, modell foglalkozású állampolgár vagyok. (Ugye mert a körözés fogalmazásból nem lehet átállni résmentesen az erotikus levelezésre.) Vélhető feltalálási helyem: az éjszakai szórakozóhelyek, discok és vasútállomások környéke. Szívesen alakítanék ki élettársi kapcsolatot, amelynek keretében szórakozhatnánk, sőt, néha akár szóváltásba is keveredhetnénk. Amennyiben a te vélhető feltalálási helyed közel van az enyémhez, személyes kapcsolatfelvételre is sort keríthetnénk. Aláírás: Kati
Visszakanyarodva: szóval délután 5 órakor azt mondtam, hogy nem érdekel. Ja és van egy rettenetes találmány, ezt maguk fogyasztják ezt a diákcsemegét? Mandula, pisztácia, mazsola, föl is szívja a savat, ugye azért is jó, a mandula eleve, zegernyés bélésre nagyon jó, zákányos bélésre. És nem tudod abbahagyni. Senki nem fogyaszt diákcsemegét? Nekem a törzs zöldségesemnél ilyen nagy kosárban áll Szentendrén a HÉV megállóba, most kaptam tőle egy sütőtököt, de nem lehet neki mondani, hogy nem szeretem. De nem ez az érdekes, 17 óra 00kor azt mondtam, hogy ez így nem megy tovább, beültem a Határcsárda művekbe, kalandvágyból lehívtam egy babgulyást, haverom mondta, hogy ha kiderítenék, hogy ha beleszellentesz a benzintankba és azzal kiderülne, hogy megy a verda, akkor a babgulyás is harmincezerbe kerülne. Lehet, az is jövedéki cucc lenne. Most volt, itt voltak valami bio-konferencián. És a szerencsétlen, felesbe ugye a Dieselhez lehet adni étolajat, de az nem jövedéki adó és lekapcsolták a mamust a parkolóba. Valami szerencsétlen külföldi itt volt és vett húsz liter Vénusz étolajat a verdájába és VPOP már résen volt. Elvitték, pedig ő csak bio… Na, babgulyásra lehívtam egy túrós csuszát, ebből másfél lett. Na most ki az, aki a túrós csuszára lehív egy túrós palacsintát? Én. Az más. És egy fakondordálással megoldható. Tehát nem kell a túrós csusza után szünetet tartani – az meg van? A világ leggusztustalanabb vicce, két idős hölgy annyira szegény, hogy egy protézisük van és csúsztatva járnak szoaret-re. És az egyik rohan haza, beteszi… Almáspite is volt?
Na, lehívtam ezt, az volt az érzésem, hogy a hasam egy forgódobos mosógép, és benne forog egy Tisza tornacipő. És időnként az orra kifigyel. Kiderült a múltkori pasasról, aki egy posszibilis garmi díjas, aki Zebegénynél nekiment a vezetéknek, most azt mondja, hogy a vezetéken nem volt ilyen kis gömb, azért nem látta, ez a repülős. De most kiderült, hogy a mentés állami feladat, tehát mi fizettük ezt a pár milliót, na most ezt a jogsiját elvették, de azt mondja alig várja, hogy vitorlázó repülőre ülhessen, mert azon még röpülhet. Hát nem kéne…
Anettka felajánlotta a Fridinek a műsoridőt, Budapest TV-n, állítólag 5 millió Ft per adás, 23 és 24 óra között elképzelem, ahogy Fridi szöges tangában… Gyurcsány jön egy bőr öltönyben, egy fickós bőr szerkóban, és a háttérben Benkő László zenél meztelenül, ahogy szokott.
Egyébként megnéztem ezt a 100 lépést, nem volt nehéz, mert a Magyar Nemzetből is az esett ki, a Népszabadságból is az esett ki, és mind a kettő Népszava volt. Elolvastam, nagyon jó az! Konkrét, ellenzéki véleményt is közöl, jól meg van szerkesztve, jó grafikonokkal, mindennel, a legkorábbi terminus 2006. Január 1. Ez a legkorábbi. De van benne 2009. Hogy akkor majd lesz … hát majd meglátjuk, várjuk. Luxusadót akar kivetni ez a drága ember, a 100 millió feletti villák tulajdonosai a 100 millió feletti rész 0,5%-át csengetik be, 20% kedvezményt lehet adni szociálisan. Elképzeltem egy ilyen kedvezményt kérő levelet. Tisztelt Önkormányzat! Egy kétségbe esett családapa ír Önnek. Ma kaptam kézhez levelüket, amelyben kétszáz milliós forgalmi értékű szecessziós palotám után fél millió Ft adó megfizetésére kötelez. Miből? Kérdem én. Miből? Kezdődik az iskola szezon, most fizettem ki a lányom tandíját a Yale-en, ráadásul a kisebbik fiam kinőtte az új Audi3-asát, amit kénytelen voltam egy A6-osra cserélni, mégse járhat szakadtan az iskolába… Kisnyugdíjas szüleimről is nekem kell gondoskodnom, akik csak azért nem halnak éhen, mert vettem nekik egy bevásárló központot. Emellett folyamatosan drágul az olaj, a részvényeim 2 pontot estek a tőzsdén, és mintha ez nem lenne elég, Roll’s Royce-unknak is lejárt a zöldkártyája. Az APEH még mindig nem fizetett vissza 30 milliónyi ÁFÁt. Hiába, szegény embert az ág is húzza. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a feleségem és én egyaránt minimálbéresek vagyunk, beláthatják, így is képességeinkkel felül teljesítünk. Ezért kérem, méltányosságból csökkentsék adóimat. Kárász Vendel…
Megjelent egy nagyszerű könyv, Szőnyei Tamás munkája, nagy szorgalommal összeállította, hogy a rock korszakban, tehát mondjuk, hogy a 60as évek elejétől egészen a módszerváltás hajnaláig ki jelentett, ki figyelt kit, nem ez az érdekes, egy kedves figuráról szeretnék mesélni. Gémes József Dixi barátunkról van szó, a fiatal művészek klubjának kultikus figurájáról, akkor az nagyon jó volt, mert az ifjúság nem járt tízezer helyre, hanem ott egy ÁVH-s százados vezetésével lehetett kultúráltan szórakozni. Acél elvtárs, az akkori kultúrpápa, összehívta a művészeket évente egyszer. Jó, elmondta, stb., stb. utána lehetett hozzászólni. Ugye ismerik azt a klasszikus sudkát, aminél jobban én azt az elmúlt 40 évet nem tudom összefoglalni: Mi a különbség a fasz és a balfasz között? A fasz ideális esetben feláll, a balfasz hozzá is szól. Tehát ebben nagyon pontosan benne van az, ahogy a nemzet lemondott saját sorsának alakításáról. És utána mondták, hogy hát tessék elvtársak, lehet hozzászólni. Á, Acél, nem fogunk itt szórakozni. Kivéve Dixi. Ő csápolt ezerrel. Maga Acél elvtárs mondta, hogy tessék, ott jelentkezik. „Tessék mondani, szabad szólni?” Hogyne, parancsoljon! „Köszönöm szépen!” Következőt kérdezte Acéltól: Nagyon nagy! Bazzeg sírni fogok annyira jó. „Ha az erdő be van tiltva, minek a menedékház?” Gyönyörű – nem értjük teljes egészében, de mégis érteni véljük.
Manapság nem nagyon beszélgetünk egymással. Régen ha az ember leutazott Balatonbackó-alsóra, akkor mindenki tudta egymásról, hogy hogy süt-főz, ugye, voltak azok a gyönyörű fémdobozok, szétvehető nagy doboz, abban volt kis sütemény, hurka zsírjával – mégis, hogy ne haljunk éhen – tudtuk az összes műtétet, harctéri történetek, kitelepítés, minden egyebet, profibbak röntgenfilmmel jártak, mostmár majdnem én is. Tudunk beszélgetni, hogy neked a cukrod hogy alakul, stb., stb. Nem lehet olyan egyszerűen azt mondani, mint a Csodavilágom c. gyönyörű filmben, hogy „Jó napot kívánok!” Akkor: Most mért?Valami bandiner balhé… Az utolsó csapat, akik még beszélgettek, a kutyások. Van egy drága haverom, Újpesten lakik, mindig nagyon kemény kutyái voltak, van egy boxer kutyája, és megtanította fára mászni. Jól van. Mígnem, mígnem elköltöztek 2 utcával arrébb, és minden reggel jött Spilák néni. Tehát hogy mondjam, jó beszélgetni a kutyatartókkal, de nem mindig. Spilák néni az utóbbi kategóriába tartozott, volt egy ilyen anyja-közismert-apja-ismeretlen kutyája, egy ilyen hosszú, mint a csőgörény, úgy nézett ki, vagy ilyen üvegmosó, Lexi. És állandóan produkáltatta Lexit és mindig a haveromnak. „Nézze ezt a Lexit, milyen gyönyörű!” Gabi próbált más időpontban sétáltatni, nem lehetett. Spilák néni akkor is: „Nézze, hogy kotor! Most köhög kicsit.” Megelégelte a barátom a dolgokat, spangli, azt mondja a boxernek: Tyü! Boxer felmegy a fára. Na a néni ettől belassult kicsit. „Hát ez meg hogy van?” Nem látja mama? Most tanítjuk fészket rakni. Spilák néni soha többet nem szólt hozzá.
Gabi haverom elment csocsóra, azt mondja neki az orvos, majd holnap jöjjön vissza, illetve holnap után után, mert holnap lesz egy műtét, utána meg temetésre megyek. Hát Doki, bízhatna magában kicsit jobban, lehet, hogy sikerül az a műtét!